Mennyi?
Ahogy látom, a dunai fenekezős, békéshalas pecát
alapvetően kétféle megközelítésben űzik a horgászok. Az egyik módszer erős
felszereléssel, markáns méretű, sokszor aromás csalival, nagy horoggal,
gyakran etetőanyag nélkül, csak ólommal operál. Én a – nevezzük így –
finomszerelékes vonalat viszem, ami persze a körülmények okán sokszor nem is
annyira finom, de a rugalmas bot, a viszonylag vékony horogelőke, a kis horog
és az etetőanyag használata még húzós vízen is jellemző. Ez utóbbi fajta peca
tapasztalatom szerint sokkal több fogott halat produkál, az egyedsúly azonban
átlagosan kisebb, mint a hagyományos módon horgászóknál. És még egy fontos
különbség: drágább. Mit jelen ez a gyakorlatban? Számoljunk!
Sokszor nem is olyan finom... |
Jön az apraja is |
Először is ki kell váltani a zsugát. Én
leggyakrabban a Duna fővárosi szakaszán horgászom manapság. Ide 15.000 Ft-ba
kerül az éves engedély. A szezonban mondjuk 15-ször horgászom itt, így egy
pecára 1.000 Ft jut ebből. Ha napijeggyel kell megoldani a dolgot, az 1.500
Ft-ba kerül.
Aztán oda kell jutni a horgászhelyhez. A legtöbbet
látogatott horgászhelyem 15 kilométerre van a lakásunktól, oda-vissza az annyi,
mint 30 km. Ennek költsége nagyjából 800 Ft körül van. Eddig mindegy, hogy
milyen módon horgászom, az esetleges különbségek most kezdődnek.
A csonti az alap |
Etetőanyag, csalik. Egy félnapos őszi feederes
pecához 2 kilónyi etetőanyagot, egy kilónyi földet, egy kilónyi magmixet
használok el. Kell hozzá még egy flakon valamilyen aroma, és persze legalább egy
félliternyi csonti. Az etetőanyag 800 Ft, a föld 250, a magmix 500 Ft körül. A
fél liter csonti 700 Ft, a legnehezebb ügy az aroma, amiből sokféle van, 400
körül van az alja 1.000 nagyjából a teteje, számoljunk, mondjuk 800 Ft-tal.
Vigyünk még gilisztát, 400 Ft. Ez összesen 3.450 Ft.
Kell bele a szemes anyag. Bármi, de kell |
Aztán ott van a Duna, ami kikövetel magának még
további dolgokat. Kisebb méretű, 14-8 közötti horgokat használok. Élezni nem
nagyon lehet őket, ha kicsorbul, kuka. Szakad is a cucc, néha sokszor. Egy jó
nap 4-5 előke fogy el, egy rossz napon másfél tucat. Etetőkosarat nem hagyok
bent sokat, de rossz szériák vannak. Eltelik két horgászat úgy, hogy nem szakad
be egy sem, aztán a következő alkalommal három is odavész. Egy horog 20-40 Ft,
az előkék madzagja általában a drágábbak közül való. Egy kisebb méretű kosár
250-300 Ft, egy nagyobb típus 500-600 Ft, a manapság divatossá váló
„barbelcompetitionrivermittudomén” darabok pedig már négyszámjegyűek. Szerintem
nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy egy horgászat alatt
átlagban 800-1.000 Ft-ot elvesz a folyó.
Ha csorbul, ez kuka |
Nem olcsó |
Eszem is, iszom is, de ezt horgászat nélkül is
megteszem, szóval erre most nem számolok fel semmit. Kassza! A fentiek alapján arra
jutottam, hogy 6.250 Ft-ba fáj egy átlagos dunai pecám.
Lehet ez olcsóbb? Persze. Aki tömegközlekedik
(településen belül, meglévő bérlettel), aki bringával megy, az nyilván spórol.
Az általam használt etetőanyag nem drága, de van olcsóbb. A földet sem kell
feltétlen zacskóban megvenni, a magokat akár otthon is el lehet készíteni. A
csontin és az aromán nem nagyon lehet spórolni, bár ez utóbbi a különböző
cukrászati és hasonló cuccokkal talán kiváltható. Van olyan ismerős, aki az
etetőkosarat is maga csinálja. Mindent figyelembe véve a költségek nagyjából
2.500-3.000 Ft-ig csökkenthetők, ennél kevesebbe ez a finomszerelékes peca nem
fog kerülni alkalmanként.
Sok? A válasz nyilván az adott embertől, annak
aktuális élethelyzetétől függ, így e kérdésre nem tudok mások helyett
válaszolni. Döntsön mindenki maga.
Az ilyen pillanatokban persze senki nem számolgat...:
...előtte és utána igen |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése